Erre hívja fel a figyelmet Antonio Tajani, az Európai Bizottság iparért és vállalkozásokért felelős alelnöke a 2013 februárjában megjelent “European Tourism Indicator System Toolkit” című kiadvány előszavában. Szakértők és szakpolitikusok már régóta kongatják a vészharangot az európai versenyképesség növelése érdekében, s mivel a turizmus szektor jelentős szerepet játszik az Európai Unió gazdaságában, az ebben érintettek sem mehetnek el mellette.
Ma már az is vitathatatlan tény, hogy a versenyképességtől elválaszthatatlan a minőség. A minőségről már sokan és sokat írtak, remek anyagok kerültek publikálásra, ennek ellenére idehaza még a gyerekcipő felpróbálásánál tartunk a desztináció menedzsment keretein belül.
A turisztikai desztinációk minőségét alapvetően a helyi társadalom, a természeti és a kulturális környezet állapota és szövevényes kapcsolata határozza meg. Ez utóbbival kapcsolatban elég ha arra gondolunk, hogy a természeti környezet áhított és már-már kötelezően emlegetett fenntarthatósága csak a helyi társadalom együttműködésével őrizhető meg. Ezen ismert összefüggés ellenére idehaza még mindig hiányzik ez holisztikus gondolkodásmód a turizmussal kapcsolatban: legismertebb megnyilvánulása, mikor a települések vezetői a beszedett iparűzési adó és az idegenforgalmi adó arányából próbálnak következtetni a turizmusnak az általuk vezetett település életében betöltött szerepére, s megfeledkeznek annak vizsgálatáról, hogy az előbbinek mekkora része származik a turizmusban érdekelt és attól függő vállalkozásoktól.
A világ minden pontján a turisztikai desztináció izgalmas és összetett rendszerében a működésért eltérő szintű felelősséget viselők léteznek egymás mellett, s általában megosztott, vagy nem esik egybe a tulajdonosi- és döntéshozói kör sem. A hatékony desztináció menedzsment ugyanakkor megköveteli ezek együttműködését a jó döntések meghozatala érdekében. A jó döntések pedig kizárólag használható információn alapulnak, amiből az következik, hogy az adatgyűjtésben és azok közzétételében az előbb említett szereplők munkája és párbeszéde nélkülözhetetlen.
A hivatkozott tanulmány 27 fő- és további 40 opcionális indikátor alkalmazására tesz javaslatot. Olaszországban például 90 indikátorral alkották meg azt a komplex mutatót, mely alapján összehasonlíthatóvá vált az egyes tartományok, régiók, kisebb-nagyobb helyi szintű desztinációk turisztikai jelentősége.
Errea nem kis feladatra vállalkozik aktív részvételemmel most a BGF KVIK Turizmus Intézeti Tanszékén felálló kutatócsoport, mely azt tűzte ki célul, hogy egy, az előbbi elvekhez hasonlóan működő mutatót és annak módszertanát dolgozza ki. Reményeink szerint ezzel el tudunk szakadni az eddigi egysíkú, önmagában csak a vendégforgalmi adatokra támaszkodó tervezéstől és monitoringozástól.
Ahhoz hogy a lehető legszélesebb kör számára hasznos eredménnyel zárhassuk a munkát, szeretnénk bevonni a desztináció turizmusáért felelős TDM menedzsereket is. Jelen pillanatban az adatbázis alapját képező indikátorok összegyűjtésénél tartunk, melyben számítunk a kollegák segítségére és építő véleményére.
Az alábbi linken találhatónéhány kérdés megválaszolásával nagymértékben segíti munkánkat, melyet előre is nagyon köszönünk:
https://www.surveymonkey.com/s/2GGN7KM
A rendszer csak a válaszokat gyűjti, semmilyen beazonosításra alkalmas információt nem tárol. Ha részletesebben érdekelné ez a terület, örömmel tájákoztatjuk a jövőben a munka előrehaladásáról és eredményeiről.
Ennek érdekében küldje el elérhetőségét a holczer.agnes@honifo.hu címre, vagy jelezze hozzászólásában!
A letölthető dokumentumok:
European Tourism Indicator System Toolkit
Mindenkinek köszönve az együttműködést, üdvözlettel:
Holczer Ágnes